Egyéb

Két barát beszélget. Azt mondja az egyik:
- Te, képzeld, azt hiszem meghalt az asszony.
- Hogy-hogy?
- Az ágyban ugyanolyan, de a mosatlan valahogy egyre gyarapodik.

Haldoklik az öreg paraszt, és a városi rokona megkérdi:
- Hívjak orvost?
- Nem kell, fiam. Mi itt falun természetes halállal szoktunk meghalni.

A pszichiáter felveszi a beteg adatait:
- Mi a neve?
- Én kérem Dobó István vagyok.
- De kérem, -néz rá az orvos- magát tavaly is kezeltük, és akkor még Zrínyi Ilonának hívták.
- Az a leánykori nevem.

Beteg az orvosnál:
- Doktor úr, rettenetesen nagy az orrom. Nem tudna belőle egy formás, szép új orrot faragni?
- Ebből uram? Akár hármat is.

- Doktor úr, a bátyám erősen köhög, és láza van.
- Magas?
- Igen, nálam egy jó fejjel magasabb. (BOCS : )

- Nem tudok aludni, doktor úr. Egész éjszaka nem hunytam le a szememet.
- Ja kérem. ha nem hunyja le a szemét, akkor hiába várja, hogy elaludjon.

Az öreg elmegy az orvoshoz, és elmondja a panaszait. Az orvos megnyugtatja:
- Papa, ezzel a betegséggel akár kilencven évig is elélhet.
- De doktor úr, én pontosan kilencven éves vagyok.

Egy férfinek amputálni kell az egyik lábát. Műtét után bemegy hozzá az orvos, és azt mondja:
- Van magának egy jó, és egy rossz hírem. Melyiket mondjam először?
- A rosszat.
- Az a rossz hír, hogy tévedésből a jó lábát vágtuk le.
- Na és mi a jó hír?
- Gyógyul a rossz.