Szent M�rton �s a hagyom�nyok           

M�rton, 316-ban sz�letett egy r�mai tribunus fiak�nt. 18 �ves kor�ban apja k�v�ns�g�ra a l�gi� katon�ja lett, s a legenda szerint 18 �ves volt, amikor pal�stj�t odaadta egy diderg� koldusnak. Nem sokkal k�s�bb Amiens-ben megkeresztelkedett, otthagyta a sereget �s misszion�rius lett, majd 371-ben a Loire menti Torus p�sp�k�v� v�lasztott�k.

M�rton nem v�gyott a p�sp�ki rangra. Ink�bb elb�jt rajong�i el�l, remete szeretett volna lenni. A polg�rok azonban mindenfel� kerest�k. V�g�l a lib�k k�z� menek�lt az ist�ll�ba. Ahogyan azonban a lib�k meghallott�k az emberek k�zeled�s�t, g�gogni kezdtek. Erre az emberek kinyitott�k az ist�ll�ajt�t, a lib�k pedig el�rult�k M�rton rejtekhely�t. �gy � is belenyugodott a k�zakaratba, s a lib�k k�zbenj�r�s�val elfogadta a p�sp�ki sz�ket.

M�rton-napon orsz�gszerte lakom�kat rendeztek, hogy eg�sz esztend�ben b�ven ehessenek, ihassanak. �gy tartott�k, min�l t�bbet isznak, ann�l t�bb er�t �s eg�szs�get isznak magukba. Ilyenkor m�r le lehet v�gni a t�m�tt lib�t. „Aki M�rton napon lib�t nem eszik, eg�sz �ven �t �hezik” – tartott�k. A liba csontj�b�l az id�j�r�sra j�soltak: ha a liba csontja feh�r �s hossz�, akkor havas lesz a t�l, ha viszont barna �s r�vid, akkor s�ros. Az aznapi id�b�l is j�soltak: „Ha M�rton feh�r lovon j�n, enyhe t�l, ha barn�n, kem�ny t�l v�rhat�. ” Egy kalend�riumi regula szerint: „M�rton napj�n, ha a l�d j�gen j�r, akkor kar�csonykor v�zben poroszk�l.  „A bornak szent M�rton a b�r�ja” – tartja a mond�s, azaz ilyenkor ihat� az �jbor, m�s jelent�se szerint az �szi id�j�r�s d�nti el, hogy milyen lesz a bor.

Szent M�rton napj�n a p�sztorok vessz�t adtak aj�nd�kba a gazd�knak. Ez volt a Szent M�rton vesszeje. K�sz�nt�t is mondtak, a gazda megfizette a b�lesad�t vagy r�tesp�nzt. M�rton vesszeje t�bb�g� volt, �gy tartott�k, ah�ny �ga van, annyit malacozik a diszn�. A b�si gazd�k a diszn��l tetej�be sz�rt�k d�gv�sz ellen. Tavasszal ezzel a vessz�vel hajtott�k ki az �llatokat.